|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 3 találat | lapozás: 1-3 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Gál Imre 2007. január 9.A jelenlegi helyzet nem kedvez az elzárt településeknek, mint amilyen Orotva is, ez a községközponttól – Gyergyóditrótól – csaknem 10 kilométerre, festői környezetben megbúvó falu a maga 640 lelkével. Az Orotva Egyesület sikerrel pályázik, de éppoly sikerrel mozgósít is. Tele-ház működik a faluban, az e-Magyarpont támogatásának köszönhetően öt Pentium IV-es számítógéppel. Ennek köszönhetően jutott az iskola is internetes kapcsolathoz. A falu népe is hozzájárult a kultúrház újjáépítéséhez. A falu lakosai adták össze az összeg 10%-át, Ditró közbirtokossága a tetőszerkezet faanyagát adta, Ditró önkormányzata az ajtókat, ablakokat készíttette el. Orotván a tilalmasi iskolával együtt óvodától VIII. osztályig 105 gyermek tanul. A falunak jónevű, 16 párból álló tánccsoportja volt, a ditrói Gál Imre és zenekara húzta a talpalávalót. Ma több tagja egyetemi, főiskolai tanulmányai miatt távol van, de Puskás Olga kisebbekkel tovább folytatja a néptáncoktatást. /Bajna György: Orotván nem állt meg az élet. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./2012. május 23.Díszsírhely a Székely himnusz zeneszerzőjénekGyulay Endre nyugalmazott megyés püspök felszentelte Mihalik Kálmánnak, a Székely himnusz zeneszerzőjének díszsírhelyét tegnap a szegedi Belvárosi temető kegyeleti parcellájában. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az ünnepségen úgy fogalmazott: a Székely himnusz a Szózat és a Himnusz mellett harmadik nemzeti imánkká vált, nem jogi aktussal, hanem azért, mert az egyetemes magyarság és a székelység annak fogadta el. Csanády György költő 1921-ben írta a később Székely himnuszként ismertté vált verset, amelyet még abban az évben megzenésített Mihalik Kálmán. A dal azóta önálló életre kelt: Erdélyben a nemzeti érzés, az anyaországban a szocialista rendszerrel szembeni ellenállás szimbólumává vált – fejtette ki Semjén Zsolt. A Székely himnuszt nem csak Ceauşescu Romániájában tiltották be, büntetés járt énekléséért a kádári Magyarországon is. Úgy látszik, vannak, akiknek ma is szálka a szemében ez a dal, és akadnak, akiknek nem tetszik, ha a képviselők a parlamentben is eléneklik – mondta Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes felidézte, Mihalik Kálmán a bánsági Oravicabányán született 1896-ban. Kolozsvárott a piaristáknál érettségizett, ugyanott kezdte orvosegyetemi tanulmányait, amelyeket – a frontszolgálatot követően – Szegeden fejezett be. Huszonhat esztendős volt csupán, amikor tífuszban elhunyt. Sírja az azóta eltelt évtizedek során csaknem feledésbe merült, ám 1990-ben egy idős asszony megkereste Gál Imre fafaragót, akinek megmutatta, hol is nyugszik Mihalik Kálmán. Az Erdélyi Kör tagjai újra megváltották a sírhelyet és rendbe hozták a sírt – tudatta a politikus. Mihalik Kálmán abból az alkalomból kapott díszsírhelyet, hogy a 2009-ben Székelyudvarhelyen a Székely Nemzeti Tanács képviselői által hivatalosan is Székelyföld himnuszaként elfogadott dal kilencven esztendeje, 1922. május 22-én Budapesten csendült fel nyilvánosan. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. szeptember 6.A Székely Himnusz népünk közös imája – a szerző halálának 90. évfordulójaÖsszetartozik a magyarság – nem számít, ki, hol született, a határ egyik vagy a másik oldalán – a Kárpát-medencében és a világon mindenütt. Mihalik Kálmán, a Székely Himnusz zeneszerzője halálának 90. évfordulójára a Belvárosi temetőben rendezett megemlékezésen Magyar Anna, a megyei közgyűlés elnöke, hangsúlyozta: a himnusz tulajdonképpen ennek az összetartozásnak az egyik maradandó jelképe. Gál Imre, a Mihalik Alapítvány elnöke üdvözölte a megemlékezésen is jelen lévő Mihalik Kálmán leszármazottjait, a Budapesten élő Szekács Verát (született Mihalik) és Mihalik Lajost, majd emlékbeszédében hangsúlyozta: a Székely Himnusz jeleni az összetartozást és a vigaszt, a reményt a világon szétszóródott valamennyi magyar és székely számára. Viharvert, hányatott sorsú kis népünk közös imája. A gyűlölet, az irigység nemzetünk, népünk betegsége, ha mindezt nem tudjuk legyőzni, elveszünk. Magyarságunknak hitre, szeretetre, bölcsességre van szüksége. Az egység iránt akkora az igény, mint még sohasem. Fogjuk meg egymás kezét szorosan, mert sorsunkon csakis mi segíthetünk. Az Úristen megadta a lehetőséget, kérdés csak az, élünk-e vele vagy elveszünk, hangsúlyozta Fazekas János, Erdélyből jött vendég. A megemlékezésen Kalmár Ferenc (a KDNP alelnöke) országgyűlési képviselő, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának tagja mondott beszédet. A Székely Himnusz összetartó erővé vált, akik énekelték, tudták, miért teszik, tudták, hova tartoznak. Kapcsolatot jelentett a gyökerekkel, minél inkább tiltották, annál inkább erősödött, népszerűvé vált, a közösségek megtartó szimbólumává lett. A képviselő szerint a Székely Himnuszt nem lehet elválasztani a trianoni békediktátumtól. Ha Trianonról vagy a himnuszról beszélünk, akkor óhatatlanul a megmaradás kérdése is felmerül. Ha a külső falak leomlanak, a vár is összedől Ha európai szemszögből szemléljük a kérdést, meg kell állapítani, hogy az ókontinenssel is nagy baj van. A tősgyökeres európai nemzetek képtelenek megújulni, fogynak, mint ahogyan mi is. Sokan mondják Magyarországon, miért kell annyit foglalkozni a határon túli magyarokkal, foglalkozzunk elsősorba az itteniekkel, mert Magyarországon is nehéz. Ez így van nyugtázta a képviselő, de azt látni kell, ha egy vár külső bástyái leomlanak, akkor előbb-utóbb maga a vár is összedől. Mindenképpen foglalkoznunk kell a határon túli magyarokkal, és meg kell adni nekik minden segítséget, hogy ne asszimilálódjanak. Ugyanis két nagy veszély fenyegeti őket: az asszimiláció és az elvándorlás. Ezeknek a megállítására a jelenlegi magyar kormány úgy gondolta –– nagyon helyesen ––, hogy a kettős állampolgárságot meg kell adni minden határon túli magyarnak, aki azt kéri. Amit ugyancsak teljes mértékben támogat a magyar kormány, az a székely autonómia ügye. A képviselő a Strasbourgban elért eredményeket ismertette. Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselővel módosító indítványt nyújtottak be, amit elfogadott az Európa Tanács. Ennek következtében megkapták a Székely Nemzeti Tanácstól a Gábor Áron-díjat. A székely autonómia előrehaladott, kidolgozott kezdeményezés, ami nagyon fontos az egész magyarság számára. Meg kell mutatni, véli Kalmár, hogy a Kárpát-medencében Magyarországon kívül is létre lehet hozni egy jogilag tiszta magyar autonóm tartományt. Ez példa lehet a máshol élő magyarok számára is. A megemlékezés a Székely Himnusz közös eléneklésével, majd koszorúzással ért véget. vajma.info/magyartudat.com Erdély.ma lapozás: 1-3
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
